...ama bizonyos majom a vízbe.

Amikor végül mégsem sikerült megegyezni a műteremmel kapcsolatban (nagyon nem is erőltettem: volna abban valami irtó kényelmetlen, ha nem itthon festenék), erős felindulásból elhatároztam, hogy elég volt az agyalásból és kavarásból, ITTHON csinálok valami műteremfélét.

Ugyebár az egész arról szól, hogy ne legyen por, de azért az élet se álljon meg, ha a művésznő méltóztatik alkotni. Van garázs és van tetőtér, de portalanra kialakítani nagyon bonyolult és hosszadalmas lenne kialakítani: mindkettő esetében új nyílászárók nélkül esélytelen a történet. Végül óriási, avagy zseniális ötletem támadt, és azonmód meg is valósítottam (ez volt benne a legszebb, hogy egyedül két napon belül kész volt). Első körben az jut eszembe róla, mikor a krimiben eljutnak a fanatikus-őrült gyilkos lakására, és ott szabályos hiper-steril körbefóliázott labort találnak. Az egyik szobából fóliasátorhoz való fóliával ipari függönyhöz hasonlóan leválasztottam néhány négyzetmétert (a fotó csak illusztráció! :P). Az ötlet attól zseniális, hogy a fény bejön a fólián keresztül (ellentétben az első ötlettel, a gipszkartonnal, amit éppen a fény miatt kellett elvetni). Persze ha voltál már fóliasátorban, akkor tudod, hogy a pára elég durván megszorul benne. Ez azt jelenti, hogy szétizzadod magad, félő, hogy a lakás is berohad, meg aztán a festmény se szárad úgy... Ezért tettem bele olyan cuccot, ami a penészes lakást egy hét alatt rendbetette. 

DE. Eddig nem volt időm kipróbálni, merthogy minden mást csináltam (fontosakat, majd megtudod!). Egészen máig. Még csak le sem takartam a száradó képeket, holnap kiderül, hogy működik :)