Olvastam pár Verne regényt, de nem túl sokat, már ahhoz képest, amennyi van...

Most meghallgattam a Grant kapitány gyermekeit (valójában azért, mert egy windows-újratelepítés alkalmával az ÖSSZES hangoskönyvem - egyéb adataimmal együtt - odaveszett, és csak ez az egy maradt meg...).

A történet egy palackba zárt üzenettel kezdődik, ennek nyomában indulnak a hajótöröttek megszabadítására a bátor kalandorok. Kicsit untam a tudományos részeket, úgy értem, szegény Paganel személyében még egy szórakozott tudóst is a hajóra kellett juttatni, hogy legyen valami ürügy a fejtágításra. Eddig nem vettem észre, de a fiam szerint márpedig igenis jellemző Vernére ez a fajta ismeretterjesztés. Hát, álltam elébe :)

Mint hangoskönyv, hát hallgattam már jobbat is. De vitathatatlan, hogy rosszabbat is. Eleinte szinte "mindjárt kikapcsolom"-idegesítő volt, annyira vontatott volt a felolvasás. Az idegen nevek és a lábjegyzetek bizony meghaladták a hölgy felolvasói képességeit. Később ez valahogy rendeződött: az idegen neveket megszokta, a lábjegyzetekről meg leszokott (nem tudom, hogy a szerző vagy a felolvasó :P ). Bár nekem inkább hálásnak illenék lennem, hiszen akárhogy is, de legalább megvan :).