Nem mondom, hogy nem volt jó nézni. Nem mondom, hogy nem éreztem jól magam közben. Nem mondom, hogy "cikis" volt. Csak hát én egy színdarabra számítottam - Molnár Ferenc neve volt a csali, az Ibolya óta imádom -, nem bánom, lehet vígjáték is, de ez inkább egy egyszerű, Szeszélyes Évszakokba való bohózat. Egy picit csalódott voltam. Meg fogom nézni szerintem máskor is, amikor bohózatot akarok látni.

A darab története különben kedves: fiatal idealista zeneszerző halálosan (és naivan) szerelmes a primadonnába, míg meg nem hallja, hogyan évődik a volt szerelmével. Senkinek sem jó ez a helyzet, és a zseniális drámaíró, a csalódott szerelmes pártfogója hirtelen és váratlan ötlettel menti meg a helyzetet. A primadonna bűnbánó, a zeneszerző boldog :)

Azért az élményhez hozzátartozik a szereposztás: Márkus László, Zenthe Ferenc, Tóth Enikő, Lőte Attila...