Van úgy, hogy nincs idő-türelem-helyzet festeni, úgy értem a festéket bejuttatni a kontúrok közé, de mégis valami ilyesfélét szeretnék csinálni. Vagy megragad egy ötlet, és AZONNAL látnom kell üvegen, ha csak a kezdeteit is. És akkor csak a kontúrozóval dolgozom. 

Aztán olyan is van, hogy festek egy képen, de várni kell/érdemes, míg megszárad az adott mező. A mellette lévőt nem szerencsés ugyebár rögtön, és néha látnom kell, milyenné alakult az egyik, hogy tudjam, milyenre fessem a többit. De márpedig mindenképpen festeni akarok! Akkor egy másik, már kontúrral kihúzott képen dolgozom tovább. 

Előfordul, hogy nagy elánnal fogok egy darab festésébe, mikoris jön egy megrendelés - festés vagy gyöngyös -, akkor hagyni kell csapot-papot, és akkor lehet visszatérni, mikor a "küldetés teljesítve".

Megint máskor egyszerűen takarékosságból kezdek új darabba: marad festék az előző képből, amit már nem fogok használni. Kiönteni nem szeretem (pocsékolás + környezetszennyezés), ha pedig nem használom el hamarosan, akkor beszárad. Vagy elfelejtem. És akkor gyorsan felhasználom valahova, okosba.

Rosszabb eset, ha "művészileg" akadok meg, nem érzem, nem tudom, hogyan tovább. Akkor hagyom egy darabig (mást nemigen tehetek).

Az eredmény pediglen a  következő:

(Csak nagyon halkan: a képen nincs rajta minden félbehagyott darab, ezek csak azok, amik most a szemem előtt/tervben vannak...)