Tegnap fejeztem be Graham Greene A tizedik című regényét. Rövidke az egész, és egyszer el lehet olvasni :)

A történet egy francia fogolytáborban kezdődik, ahol oly szerencsében részesülhetnek a rabok, hogy maguk választhatják ki, ki legyen az a három, akit másnap főbe lőnek. A sorshúzás egyik "nyertese", egy elkényeztetett, gazdag párizsi ügyvéd hisztérikus rohamában minden vagyonát felkínálja annak, aki helyette a golyó elé áll. Bármilyen fura, VAN jelentkező, az üzlet megköttetik. Csakhogy egyszer véget ér ám a háború, és valahogy túl kell élni ezt a döntést. Erkölcsileg és anyagilag is... 

Nem állítom, hogy ez volt életem legmegrendítőbb könyvélménye, de azért alkalmas volt arra, hogy kicsit elgondolkodjak. Van néhány vonal, aminek semmi értelme, mint például az órák motívumának az elején, meg annak sem, miért pont tizediknek nevezték a főhőst. Persze, ha nagyon gondolkodom, tudok kitalálni valami magyarázatot, de ha ezen kell gondolkodnom, az eltereli a figyelmem a lényegről. Szerintem. Viszont meglepett, hogy nem is olvastam még Greene-től semmit. Feltúrtam a google-t, de még csak egy cím sem ismerős, nemhogy egy történet. Pedig esküdni mernék rá, hogy anyám gazdag könyvtárában szerepelt valami tőle. De mégis biztos nem, mert a címre biztosan emlékeznék, még ha nem is olvastam volna.

De akkor mivel/kivel keverem???

Felbuzdulván belekezdtem a Csendes amerikaiba...